AJÁNDÉK!!!

10 feladatos kémia
 gyakorlóprogram
minden új hírlevél-feliratkozónak!

TELJESEN INGYEN!!!


 


 

Weboldalunk további használatával jóváhagyja a cookie-k használatát az adatvédelmi nyilatkozatban foglaltak szerint.

 

Az oldatok



Az oldatok alapvetően két részből állnak:
  • az oldószerből, ami rendszerint folyékony halmazállapotú
  • és az oldott anyagból, ami rendszerint mindhárom halmazállapotban előfordulhat.
Az oldószer az az anyag, ami felold egy másik anyagot.
Ezt a másik anyagot hívjuk oldott anyagnak.
Az oldószer általában nagyobb mennyiségben van jelen, mint az oldott anyag.
 

Oldószer + oldott anyag = oldat


Nézzünk néhány konkrét példát!


Oldószerként leggyakrabban a vízzel találkozhatunk,
így a következőkben ilyen példákat sorolunk fel.

Ha egy pohár vízbe cukrot teszünk, az egy oldat.
Ebben az esetben az oldott anyag szilárd halmazállapotú.


Ha a cukros vízbe még egy kis citromlét öntünk,
már kész is a limonádé.
A limonádé valójában egy oldat, amiben a vízben mint oldószerben kétféle oldott anyag is van:
a cukor és a folyékony halmazállapotú citromlé.



Folyékony anyag -az ecetsav- van feloldva vízben a háztartási ecetben,
amit ételízesítéshez használunk.


Gázt is oldhatunk vízben.
Erre példa a természetes vizekben
(tavakban, folyókban, tengerekben) oldott oxigéngáz.
Ez nagyon fontos a vízi élőlények légzéséhez.


További hétköznapi példák lehetnének még különböző italaink is:

  • a tej
  • a bor
  • a kakaó
  • a szörp
  • a szénsavas üdítők
  • a habfürdő



Az oldódás során az oldószer és az oldott anyag részecskéi
nem változnak meg, csak elkeverednek egymással.
Tehát az oldódás fizikai folyamat.
A keletkezett oldatot, mivel két vagy több anyagból áll, a
keverékek közé soroljuk.

 

Tanulja meg a kémiát az Ön gyermeke is játszva!

Rendelje meg a Kémiából Ötös
oktató DVD-t most
!



 
KémiaKapcsolatRendelje meg!InformációAdatvédelmi nyilatkozat
 
 
 
Oldaltérkép